2014. június 28., szombat

3 kívánság


Ma délelőtt véletlenül belefutottam egy 27 évvel ezelőtti, DTB-féle Három kívánság műsorba. Néhány kívánság 1987-ből, kategóriánként:

1. Filmrészlet: 12 év körüli fiúgyerek, szeplős is, koszos is, a Gyilkos robotok című filmből kért részletet. (Hát ez… urisssten… infantilis, szánalmas és kicsit sem ijesztő, sőt, inkább röhejes, nagyon, jézusom… nem térek magamhoz… :-DDDD, gyilkos robotok….. LOL….. LOL…. jó, befejeztem…)

2. Zene: Sandra, Napóleon Boulevard, Depeche Mode, Első Emelet, Dolly Roll, R-Go (A DM számot kimondottan értékeltem. Question of lust… , a többi említésre sem méltó.)

3. Produkció: Kisfiú, koravén arcú. Alfonzó nézze meg a bűvészprodukciómat és együtt is adjunk elő valamit. (Előkerült valami szétrágott rágógumi, amit húzogatott a fiúcska ide-oda, a produkció lényege számomra nem derült ki, de Alfonzó megsimogatta a fejét, mondta jól van, tehetséges vagy (ezen ő is röhögött picit) majd előadott egy akkoriban nagyon viccesnek számító részletet a cirkuszi produkciójából. (Ha ez a kissrác, aki lehet, hogy ma már cégvezető vagy ügyvéd ezt ma megnézi, lapos kúszásban közlekedik még jó pár évig, az biztos… :-D)

4. Szabadon választott: Vidéken élő nagyszüleinket szeretnénk meglátogatni a Magyar Televízió helikopterével. (Persze, én meg a Kanári szigetekre szeretnék menni a barátnőmmel delfineket filézni… Baszki, ezt nem hiszem el… Megkapták. Megjelent egy Mi-24-es (!!!!) harci helikopter, amiből kiszállt ez a… ez a két cingár, pókerarcú kölyök, majd szeretetet némileg színlelve jól nevelten hagyták magukat megölelni a hajlobogástól nem sokat látó, tárt karokkal álló nagyszülők által. Ha én ott lehettem volna, biztosan cigánykerekeket hányok örömömben, persze a helikopter miatt, nem máté…)

5. Étel: „Kordon blú” sült krumplival meg palacsinta (ezt nem kommentálom. A kiejtést különösen nem… azon csak mosolyogtam.)

6. Hobbi: Van egy kutyám. Hogyan tudnám kiképezni, hogy szót fogadjon? (Újabb LOL… a rendőr bácsik egyenruhában és kemény fedelű rendőrkalapban fogadták a fiúcskát, aki szintén jól meg volt illetődve, kezében a póráz, melynek végén egy 1 év körüli, neveletlen, rohangálásra hajlamos vizslával. Bemutatták, hogy Báró és nemistudom, hogy hívták a másik német juhászt, szóval hogy ők hogyan teljesítik a feladatokat, majd fogták szerencsétlen vizslát és szó szerint áthúzták az akadályokon. Istenem, sírva röhögök! És még mondta is a rendőr, hogy látod fiúcska, milyen szépen veszi az akadályokat, fog ez menni… szerencsétlen kutyának már sem a hasfala, sem a tökei nem voltak a helyén, de mos’már biztosan jól nevelt lett… :-DDDDD)

7. Műsor ismétlés kérése: Gyermeknapi gálaműsor (Pedig kérhette volna az Emanuel 11. részét is… no comment)

8. Tudományos: 11 év körüli kislány: Doktor bácsi! Tessék mondani, a különböző szerveket hogyan lehet láthatóvá tenni? (Magyarul: mi a szar az az ultrahang és hogyan működik. Orvos elmagyaráz, gyerek üveges és semmitmondó tekintettel néz, néha rájön, hogy elfeledkezett magáról, akkor úgy tesz, mintha tényleg érdekelné, mert otthon a szülei mondták, hogy feltétlenül ezt kérdezze, hogy lássák, milyen okos a gyerekük és hogy ő azérse’ a Kaomától a lambadát kéri…)

9. Pontos labda: Csokitorta. (A hülye... Pedig kérhetett volna bármit, értitek, bármit. Ez csokitortát kért. Szerintem azóta is ütik otthon… :-D)

Megpróbáltam belegondolni, hogy ha ezt a műsort ma újra elővennék, mondjuk Sebestyén Balázs vezetésével (ugye már most érezzük a mérhetetlen kontrasztot..), akkor milyen kívánságok lennének „porondon”… Most gondolkodom és a következő posztban megírom, mire jutottam.:-)




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése