Game over.

Párbeszédek egy csecsemővel avagy amikor rájössz, hogy már k*vára unod az otthonlétet elérkezett az idő, hogy újra felnőtt tevékenységekbe kezdj…

ETETÉS:

-          Elég volt vagy kérsz még?

-          Broááááf…. (mellkasomra hányt)

-          Akkor ezt most nemnek veszem...

ALTATÁS:

-          Alukálj el ügyesen, szép álmokat.

-          Lálálálálálálááááá

-          Nem, ne énekelj, most feküdj le, alvás helyzetbe tedd a tested, hunyd le a szemed és számolgasd a bárányokat.

-          ?????

-          Jó, énekelhetsz, de csak egy kicsit.

ÉNEKLÉS:

-          ÓÓÓÓÓ, kis pónilovam, kipi-kipi-kopp, kopi-kopi-hopp… vagy valami ilyesmi.

-          Oááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá

-          Mást énekeljek? Jó. A szegedi híííííd alatt, lány nyög a legééény alatt….

VIZSGÁLÓDÁS:

-          Mutasd a fogacskákat, had nézzem meg.

-          Fgrssssssssss

-          Baszkiiiiiiiiiiiiiiiiiiii, ragtapaszt, MOST!

VIZSGÁLÓDÁS 2:

-          Mutasd a fogacskákat, had nézzem meg. Ja, és ne ijedj meg az osztriga kesztyűtől…