FK-val az élet...

Mostanában esténként bringázunk a nagyobbikkal, indián nevén fogatlan kutyával (későbbiekben: FK), illetve ő csak minden másnap jöhet velem, mert amúgy nagyon komolyan, verseny tempóban megyek, kábé hússzal, cirka pár km-t, római számmal és madárnevekkel ellátott utcákban, általában sisak nélkül, de lámpám az van, elöl és hátul is. Csak mindig elfelejtem kikapcsolni, amikor hazaérek, így most nem működik. Meg a mérőóra sem, ami egy ezres volt az Aldiban tavaly. A gyerek valamit nyomkodott rajta és mittomén hogy, de elállította. Mondtam neki, hogy ezt rohadt gyorsan csinálja vissza, de azt mondta, nem érti, mit képzelek, ő még csak egy gyerek, és ott hagyott. Gyorsan elnézést kértem majd jeleztem, hogy húzzon is gyorsan a náthásba, mert odaszalad a kezem…

Ezek a bringázások minden alkalommal élményszámba mennek. Általában én megyek elöl, mögöttem FK, akinek egész úton be nem áll a szája, ettől persze tök hamar elfárad és csak a nyívást hallgatom végig. Anya, ne menj olyan gyorsan, várj meg, fáj a lábam, nincs még izmom hozzá, nekem is váltós bringa kéne, persze, jó neked, hogy neked olyan van, a hülye sisak alatt viszket az a k* fejem, folyik az orrom, szomjas vagyok, már megint homokos a talaj, a lovak felforgatták, büdös van, melegem van, fázom, BABSZEMEK!!!! (ez a bassza meg publikus verziója) és ilyenek. A másik, bármit mondok, soha nem hallja meg. Amikor már ordítok és az egész utca érti, ő még mindig nem. Múltkor például kifejtette, hogy X (ovis csoporttárs, aki neve eltitkolását kérte) mondta neki, hogy a kerek útfedelekre nem szabad rámenni, mert tűz jön ki belőle, amit egy sárkány hány. Én elmondtam a saját elméletemet, hogy szerintem nem, mert az egy csatorna fedél, ahonnan a sárkány leginkább pisit és kakit hányna fel, mire ő:

- Mi? Barna-fehér?

- Nem! CSATORNAFEDÉL!

- Fekete-fehér?

- FK, te süket vagy!?

- Igen, süket vagyok, és akkor mi van? Babszemek…

Múltkor mondta, menjek nyugodtan előre, a lovardánál várjam meg. Mondom, jó, de ha jön egy kamion, mit fogsz csinálni?

- Hát figyelj, először is, nem ijedek meg, félre húzódom és ha úgy sem fér el, bedőlök a bokrokba.

- Szuper, akkor a lovardánál. :-) (F.V., Ősanya díj, 2014.)