Első rész.
Natúr mami, gazdag mami, okos
mami, szuper mami, bio mami és még sorolhatnám azokat a blogokat, amikkel az
elmúlt időszakban találkoztam. Nem mondom, hogy nem kell az ilyen és azt sem
állítom, hogy ezek ostoba asszonyok és nincs olvasóközönségük, de kérem szépen,
komolyan minden mami ekkora híró rajtam kívül? Oké, a kicsi ruháit még külön
mosom, de nem mosódióval, mosómedve farkával vagy textilpelenkából készült
vályúban taposva bio szappannal, hanem szintetikus baba mosószerrel. Aztán amikor ezzel végeztem, pelenkát cserélek és ráadok egy tiszta, de eldobható pelenkát. A
nagyobb gyerekem már kóstolt csokoládét, igen, és nem csak bio kölesgolyót
eszik saját készítésű alma chips-szel, arról nem is beszélve, hogy mindezt a
saját tévéje előtt eszi, amiben nézhet mesét, még a 6 éveseknek ajánlottat is. Azon kívül
bevallom, hogy pénzért vásárolom a játékokat, kifestőket, ruhákat és nem saját
kezűleg varrom, készítem el ezeket papírtörlő tekercs vázból, megüresedett
müzlis dobozokból, nemezből és magok, dióhéjak felhasználásával. Tudom, én vagyok
a hibás ezért is, de ha valakinek a tehetségtelenséghez türelmetlenség is
párosul, higgyétek el, jobb ha el sem kezdi. Már a sóliszt gyurmánál feladtam.
Ezért aztán rákerestem a gúgülben, de nincs találat például ezekre: hanyag
mami, szegény mami, szar mami, buta mami, béna mami, szintetikus mami, tehát ezek
közül bátran választhatok, akár többet is magamnak.
Tegnap meg kellett állapítanom,
hogy soha többet nem veszek családi méretű és feliratú tusfürdőt. Aki ezt
kitalálta, el nem tudom képzelni, milyen családképpel vagy tényleges családi háttérrel
rendelkezik, de hogy nem kisgyerekes, az tuti. Valószínű két nagy kamasz
gyereke van, akiket egy villanásra láttam is magam előtt, mint egy reklámfilmet,
ahogy a pelyhes bajszú, pattanásos fiúcska bárgyú vigyorral a fogszabályzóján a habok között élvezi a fürdést a
családi tusfürdővel, mellette egy félig kinőtt mellű tinédzser lányka Maja Goldot megszégyenítő mozdulatokkal
örömmel öntözgeti magára a családi tusfürdőt, amit kintről apa és anya boldogan, kéz a kézben
végignéz és megállapít, milyen szép család ez és jó ötlet volt a családi méret.
Mert kábé ekkora "gyerek" bírja megtartani. Az enyém gyerek kezéből úgy csúszott
ki az első másodpercben, hogy berepedt a kád alja tőle és leszakadt a felpattintható teteje. Hát hogy motiváljam így
az önálló fürdésre? Vagy vele kell fürdeni egy felnőttnek minden alkalommal, ha
nem akarunk szilánkos lábszártörést alkalmanként, vagy 14 éves koráig ki fog
süvölteni esténként, hogy „anyaaaa, gyere és nyomjál rám tusfürdőt az olcsó családi
méretűből légysziiiii”. És mivel későn szültem, nem biztos, hogy mindig időben el tudok indulni majd a tolószékemmel, szóval követelem, hogy írják rá, 14 éven aluliak számára
csak szülői felügyelet mellett ajánlott.
Emberek, akik azért kelnek fel
reggel, hogy mindenkinek megmondják a tutit. Mert sok ilyen van és nem teljesen
értem, honnan tudja, mit gondolok és mi a jó nekem. Sokszor én magam sem tudom,
de tényleg hálásan köszönöm, hogy ők elmondják. Hiszen helyettem gondolkodnak,
tehát nekem már azt sem kell. Ráadásul ha rossz döntést hoznak, helyettem, és
olyat mondanak, ami nálam végül nem válik be, nem kell magamat okolni. Köszönöm
nektek, drága megmondó emberek! Nem is csoda, hogy szorgos népünk elbutul ennyi értékes, briliáns elme között...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése