2015. július 14., kedd

Fészbuk felhasználók típusai (részlet)

FENT VAGYOK ELVILEG, DE RITKÁN LÉPEK BE: 
Cöhhh, háppersze. Mégis akárhányszor találkozunk, mindig képben van, hogy mit osztottam meg legutóbb, pontosan tudja, milyen ízű volt a gyerekem szülinapi tortája és hogy nézte is, hogy szerinte jól elkúrták rajta a marcipánt, mert kicsit sem hasonlított egy sakálhoz. Amikor jeleztem, hogy az amúgy egy dalmata volt, akkor közölte, hogy nem érti, mások miért éreznek kényszert, hogy nyilvánosan hozzászóljanak a privát fotómhoz. Ő ezt sosem tenné. Értem. Még szerencse… Ez a felhasználó sunyi módon megbújik egy alap profil mögött, ahol általában nincs profilkép sem, vagy ha mégis, az valami tök fura és hozzá nem illő infantilis fos. Lóhere, cuki cica gombolyaggal vagy szivárványos szűzmária… jesszus, haggyukmár… Sosem lájkol, pláne nem oszt meg, bejegyzéseket sem ír, mégis látható, hogy óránként (ha nem percenként) fent van az oldalon és vélhetően ismerősök fotóit, bejegyzéseit nézegeti, amelyről magában (és/vagy a családja örömére) véleményt alkot, majd ezekből táplálkozik, mert ő így éli közösségi életét. Köszönjük meg ezt neki.
FENT VAGYOK, DE SOSEM NÉZEM:
Tényleg fent van és tényleg sosem nézi. De akkor minek van fent???? Ilyenekre szokta mondani Sz. (6,5) lányom: Ezek az élet nagy kérdései, Anyám.
MINDEN SZART LÁJKOLÓ:
Ő az, aki vagy marhára ráér vagy egyszerűen ennyire széleskörű az érdeklődése, mert ez is lehetséges, csak mert én nem vagyok ilyen, azért ez még egy létező jelenség? Ja, nem, pont a végén. Szóval a típusba tartozó személy válogatás nélkül kedveli ismerősei fotóit, bejegyzéseit, függetlenül annak témájától, tartalmától vagy szélsőségességének fokától. Dagadó mellekkel azt gondolhatnánk, hogy ez a személy tökre bír minket, ezért lájkolja a cuccainkat, de nem. Mert a következő személyes beszélgetésnél simán megkérdez egy olyan témakörről, amiről bár fingom nincs, de múltkor legalább 35 mondatot írtam róla, amit ő perrrrsze, hogy belájkolt, akkor joggal gondolhatom, hogy tehát el sem olvasta baszki, szóval a lájk nem is nekem és az írásomnak/fotómnak szólt. De akkor miért kell????
SEMMIT SEM LÁJKOLÓ:
Ismerek olyat, aki folyton feltolja a csimótáiról készült fotóit vagy bejegyzéseket írogat és persze elvárja, hogy azt jó sokan lájkolják, de a hálátlan mocskos korcs csak fényévente egyszer veszi a bátorságot és lájkolja mások fotóit, bejegyzéseit, amikor éppen jó a kedve vagy van egy kis időm végig szaladni az elmúlt napok eseményein vagy mert olyat látok, amit tényleg érdemes...
CÉLZOTTAN LÁJKOLÓ:
Ez egy nagyon szűk réteg. Ők azok az ismerősök, vagy már barátok, akik tényleg kedvelnek. De tényleg. Mert tudatosan lájkolnak, majd későbbi beszélgetések során visszautalnak rá, nem lehet kifogni rajtuk, emlékeznek, érdeklődnek, tetszenek nekik a fotóid és az, aki vagy és amit képviselsz ezen a közösségi felületen, sőt, néha még meg is osztják a gondolataidat másokkal. És csak egy-kettő közülük az, aki pontosan tudja, hogy ez nem te vagy…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése